Az élelmiszerár-stop kivezetésére kéri a kormányt a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ), mivel szerintük az intézkedés nem érte el a célját, a veszteségek pedig nem tarthatóak április 30-ig. Ahogyan korábban beszámoltunk, a kormány december 28-i rendelete miatt lehetetlen helyzettel szembesülnek a boltosok, és főként a kisboltok, a családi vállalkozások kerültek még nehezebb helyzetbe. A kisvállalkozások nem tudnak olyan eszközökkel élni, mint a nagy kereskedelmi láncok, így a magas inflációs várakozások mellett 2023-ban is folytatódhatnak a boltbezárások, ami lapunk elemzője, Hornyák József szerint 2022-ben a négyezer esetet is elérhette. A Portfolio egyik forrása nemrég úgy nyilatkozott: minél később tervezik kivezetni az árstopot, annál nagyobb lesz az árrobbanás a beszerzési árak folyamatos emelkedése miatt, hacsak nem omlik össze az árstopos piac a kivezetés előtt.
Új történelmi mélypontra zuhant a forint, miután a feltörekvő piaci devizák komoly nyomás alá kerültek az elmúlt hetekben a romló nemzetközi hangulatban. A forintot a kereskedelmi háború, a Brexit és az olasz válság is nyomasztja, de az MNB monetáris politikája is gyengíti. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy merre mehet a forint árfolyama és mit léphet a jegybank a sosem látott árfolyam után.
Tavasszal új történelmi mélypontra csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon, az adatok pedig azt sugallják, hogy megvalósul a teljes foglalkoztatás. Éppen ezért érdemes utánajárni, hogy milyen tartalékokkal rendelkezik a munkaerőpiac. A KSH-tól kapott adatok alapján azt látjuk, hogy vannak jelentős munkaerő-tartalékkal rendelkező országrészek is, miközben néhány régióban pusztító a munkaerőhiány.
Mindenki a saját bőrén érzi, hogy milyen jelentősen drágul az élet, ha nyaralni indul. A Központi Statisztikai Hivatal a Portfolio érdeklődésére közölte, hogy idén mennyibe kerülnek az olyan nyári termékek, mint a dinnye vagy a fagylalt. Egy négyfős család nagyon könnyen el tud költeni 15-20 ezer forintot a strandolás alkalmával úgy, hogy ebben még nincs is benne a főétkezés.
Mégsem a nagy esélyesnek számító Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke fogja vezetni az Európai Központi Bankot Mario Draghi mandátumának lejárta után, ami elképesztően jó hír az euró jövője szempontjából, hiszen nála héjább tagja nincs a Kormányzótanácsnak. A következő időszakban is kreatív és bátor döntéseket kell majd hozniuk a jegybankároknak, ahogyan arra szükség volt az elmúlt években is. Lássuk, milyen esélye lesz erre az EKB-nak Christine Lagarde vezetésével.
Hosszú évek óta először nem nőtt éves alapon az üres álláshelyek száma Magyarországon, ez az első halvány jele annak, hogy a munkaerőhiány tetőzött. Azonban a munkaerőpiac szétszakadt: a versenyszférában enyhülni látszanak a gondok, míg a közszférában egyre súlyosabb a probléma, amiből kiemelkedik az egészségügy egyre romló helyzete.
A vállalatvezetők egyelőre nem félnek a gazdasági válságról, de csökkent az optimizmusuk - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Robert Stöllinger, a KPMG vezérigazgatója, aki szerint oda kell figyelni a kereskedelmi háború fokozódására. A CEO Outlook kutatás alapján a cégvezetők pedig most a legnagyobb kockázatnak a klímaváltozást tartják, ezért egyre több vállalat figyel a környezetbarát működésre és fenntartható termékek előállítására.
Robert Stöllinger szerint elbukhatnak azok a vállalatok, amelyek nem elég rugalmasan állnak hozzá a változásokhoz, azonban az új technológiák elterjedése nem olyan gyors, mint ahogy azt a média sugallja, például a mesterséges intelligenciát is a vállalatok alig 16%-a használja érdemben. Stöllinger úgy véli, hogy a munkahelyeket továbbra sem kell félteni: emberek nélkül elképzelhetetlen a fejlődés.
Összeomlik a magyar ipar, ha mégsem jön Debrecenbe a BMW és nem bővít nálunk a Mercedes? Nem lesz húzóereje a magyar gazdaságnak? A Handelsblatt friss értesülése alapján megmutatjuk, hogy mennyire fontos Magyarország számára az autógyártás.
Két számjegyű növekedés várható a forgalmunkban idén is, azonban a költségek is gyorsan növekednek, elsősorban a magas béremelkedés miatt - mondta a Portfolio-nak adott interjúban Vajda Attila, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte a béremelkedés a következő időszakban is kitarthat, erre többek közt beruházásokkal, hatékonyságjavítással kell reagálniuk. A munkaerőhiány náluk is probléma, hiszen ha több dolgozójuk lenne, akkor nagyobb termelésnövekedésre lennének képesek. Vajda Attila a lehetséges megoldások mellett többek között beszélt a külföldi terjeszkedésről, a vállalat kilátásairól, és arról is, hogy miként változik meg a munka világa. Ma már számos területen otthonról is dolgozhatnak a munkavállalók.
Magyarországon még vannak tartalékok a munkaerőpiacon annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta 4% alatti - mondta a Portfolio-nak Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Habár sokszor hallani, hogy óriási a munkaerőhiány, szerinte azoknak a cégeknek nincs gondjuk, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a kiválasztásra és megbecsülik a dolgozókat. A Randstad vezére szerint a fizetések nem lesznek hipp-hopp azonosak a Lajtán túliakkal Magyarországon, de versenyképesnek kell lenniük, és a munkaerőhiányos helyzet véget vethet annak, hogy sokan "rabszolgabéren" tartják az embereket. A vállalatoknak egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalókra: a home office és a rugalmas foglalkoztatás nem "jó fejség", hanem a cég érdeke. A sikeres cégek ezeket már meglépték.
A munkaerőhiány valóban nem ágazat-specifikus, viszont a munkaerőpiac aktuális kihívásai az energiaszektor összes szereplőjére, így ránk is hatnak. Ilyen kihívás többek között a hazai napelem-telepítési boom is, amely mind az ipari, mind a lakossági szegmensben komoly többlet erőforrásokat - köztük humánerőforrásokat is - kíván a szolgáltatók részéről - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Kiss Attila, az E.ON Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A beinduló versenyképességjavító reformoknak köszönhetően négy százalék felett maradó gazdasági növekedés, változatlan hiánypálya, 2023-ra (Orbán Viktor régóta áhított célkitűzésének megfelelően) valódi nullás költségvetés, valamint látványosan 60% alá szakadó államadósság - olvasható ki a frissített konvergenciaprogramból, ami az Európai Bizottság oldalán vált elérhetővé és a Pénzügyminisztérium péntek reggel 9 órakor mutatja be. A kormány részletes számaiból azt is megtudtuk, hogy szemben a korábbi várakozásaival, az előttünk álló években a potenciális növekedés nem annyira a termelékenység és hatékonyság javulása miatt lesz magas, hanem sokkal inkább a ledolgozott munkaórák magasabb száma miatt. A Portfolio részletes elemzése a kormány 2019-2023-as időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjából, melyben egyébként új és konkrétnak nevezhető gazdaságpolitikai intézkedéseket nehezen találunk.
Nincs vége a magyar bérrobbanásnak a magyar gazdaságban - írtuk kedd reggeli cikkünkben a februári kereseti adatokról. Kivéve két ágazatban - tehetjük hozzá azonnal. Az egészségügyi ágazatban ugyanis egy év alatt csupán 2,2%-kal emelkedtek a bérek, ami még az éves inflációtól is elmaradt, de az oktatásban sem sokkal jobb a helyzet.
Száguld a magyar gazdaság? Vagy teljesen leszakadt? Attól függ, honnan nézzük. Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogy miként teljesített a magyar gazdaság a régióhoz képest az elmúlt években.
Az MNB nem tűnik túl elkötelezettnek a kamatok emelése felé. Az infláció és az alapfolyamatokat megragadó inflációs indexek azonban elkezdtek kifejezetten gyorsan emelkedni. Feltámad a Phillips-görbe és kialakul az ár-bér spirál vagy akkorát reccsen Európa, hogy bőven elég lesz a "wait and see" üzemmód?
Kétségtelenül a világ leghatalmasabb és legdrágább gazdasági projektje a Selyemút felélesztése, amivel Kína világhatalmi játékossá szeretne válni. Sőt, a kétpólusú világ nem is elég számára, az egyre nagyobb egyensúlytalanságokkal küzdő ország egyenesen világuralomra törne. Az "Egy övezet, egy út" (BRI) projekt tehát sokkal több, mint gazdasági útvonalak és az infrastruktúra fejlesztése. Kína olyan hitelezőként jelenik meg a világon, aminek beláthatatlan következményei lehetnek, hiszen a hitelezési politikájukat nagyon nehéz követni, és több ország már bele is rokkant. Az "Egy övezet, egy út" kezdeményezés azért is érdekes számunkra, mert Magyarország a legnagyobb támogatója a projektnek a kelet-közép-európai régióban, Kína pedig sokak szerint úgy látszik, hogy a valós súlyunknál sokkal komolyabb szerepet tulajdonít számunkra, ezt azonban bizonyára nem ingyen teszi. De miért éri meg nekünk, hogy ilyen közel legyünk Kínához? Kína lesz Magyarország nagy hitelezője? Kell-e félnünk attól, hogy nagy árat fizetünk majd ezért?
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Elég volt néhány pletyka.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.